{"version":"1.0","provider_name":"A te bab\u00e1d","provider_url":"https:\/\/szepnapok.cafeblog.hu","author_name":"Nagy Szimona","author_url":"https:\/\/szepnapok.cafeblog.hu\/author\/nagy_szimona\/","title":"Gondolatok","html":"

Ha \u00e9rdekl\u0151dsz a Waldorf-pedag\u00f3gia ir\u00e1nt, ez alatt a men\u00fcpont alatt Waldorf-szellemis\u00e9g\u0171 szerz\u0151k id\u00e9zeteit olvashatod. A gy\u0171jtem\u00e9nyt igyekszem folyamatosan b\u0151v\u00edteni.<\/i><\/span><\/strong>


\" A gyermek megfigyel\u00e9sekor bizony az ember nem a F\u00f6ldet, hanem a mennyet ismeri meg. \u00c9s nem csup\u00e1n az \u00fagynevezett j\u00f3 gyerekek eset\u00e9ben. A j\u00f3 gyerekekn\u00e9l legt\u00f6bbsz\u00f6r az a helyzet, hogy test\u00fck neh\u00e9zkess\u00e9 v\u00e1lik. M\u00e1r gyermekkorban neh\u00e9zkess\u00e9 v\u00e1lik a test\u00fck, s \u00edgy a szellem nem tudja azt kell\u0151k\u00e9pp birtokba venni. Az ilyen gyerekek cs\u00f6ndesek, nem kiab\u00e1lnak, sokat \u00fclnek, nem \u0151rj\u00f6ngenek. A szellem nem tev\u00e9kenykedik benn\u00fck, mivel test\u00fck ilyen ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edt. Az \u00fagynevezett j\u00f3 gyerekek eset\u00e9ben gyakran el\u0151fordul, hogy test\u00fck ellen\u00e1ll\u00e1st fejt ki a szellemmel szemben.
Azokn\u00e1l a gyerekekn\u00e9l, akik nem annyira j\u00f3k, hanem rendesen \u0151rj\u00f6ngenek, rendesen kiord\u00edtj\u00e1k magukat, s folyton csak gondot okoznak, benn\u00fck a szellem mozgol\u00f3dik, persze esetlen\u00fcl, hiszen a mennyb\u0151l csak nemr\u00e9g ker\u00fclt le a F\u00f6ldre, s m\u00e9g \u00e9pp csak mozgol\u00f3dik. A szellemnek sz\u00fcks\u00e9ge van a testre. A gyermek f\u00e9ktelen ord\u00edt\u00e1s\u00e1t olykor val\u00f3ban rendk\u00edv\u00fcl megind\u00edt\u00f3nak tarthatjuk, azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, mivel az ember ilyenkor megtapasztalhatja, micsoda m\u00e1rt\u00edroms\u00e1gon megy kereszt\u00fcl a szellem, amikor al\u00e1sz\u00e1ll egy gyermek test\u00e9be.\" \/Rudolf Steiner\/


<\/p>\r\n

\r\n
\"...<\/span>A j\u00e1t\u00e9kot ugyanis csakis mag\u00e1b\u00f3l a j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l kiindulva lehet meg\u00e9rteni.<\/span>\u00a0Csak \u00edgy \u00e9rthetj\u00fck meg, hogyan lehet a j\u00e1t\u00e9k minden kult\u00fara forr\u00e1sa, cs\u00edr\u00e1ja, gy\u00f6kere. Mindaddig, am\u00edg a j\u00e1t\u00e9kot pszichol\u00f3giai, pedag\u00f3giai vagy filoz\u00f3fiai szemmel, azaz k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9lj\u00fck, addig csak a haszn\u00e1t fogjuk figyelni. Maga a j\u00e1t\u00e9k pedig egyre ink\u00e1bb el fog t\u00f6rp\u00fclni a szem\u00fcnkben, m\u00edg el nem t\u0171nik teljesen. Ahogy a gyermeki j\u00e1t\u00e9k mai elszeg\u00e9nyed\u00e9s\u00e9nek t\u00e9nye \u00e9s a mai kor mechanikus, pedag\u00f3giai szeml\u00e9let\u0171, a j\u00e1t\u00e9kot nem ismer\u0151 \u00e9s sz\u00f3ra sem m\u00e9ltat\u00f3 pszichol\u00f3gi\u00e1ja is j\u00f3l megmutatja. A j\u00e1t\u00e9kot a j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l mag\u00e1b\u00f3l kiindulva meg\u00e9rteni ugyanakkor annyit tesz, mint\u00a0feln\u0151ttb\u0151l \u00fajra gyermekk\u00e9 v\u00e1lni, \u00e9s saj\u00e1t \u00e9lettapasztalatainkat azzal a m\u00e9rc\u00e9vel megm\u00e9rni, amit gyermekk\u00e9nt sejt\u00e9sek \u00e9s rem\u00e9nyek form\u00e1j\u00e1ban saj\u00e1t j\u00e1t\u00e9kunkban kifejezt\u00fcnk.<\/span>A gyermek j\u00e1t\u00e9ka ugyanis<\/span>\u00a0mindig egyfajta \u00e9letterv, mindig egy pillant\u00e1s el\u0151re, amely keresi az \u00e9let, az el\u0151rejut\u00e1s, a kutat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit. Ha \u0151szint\u00e9n \u00e9s alaposan eml\u00e9k\u00fcnkbe id\u00e9zz\u00fck saj\u00e1t j\u00e1t\u00e9k\u00e9lm\u00e9nyeinket, akkor meg\u00e9rtj\u00fck, hogy a gyermeki j\u00e1t\u00e9k minden pillanata kult\u00far\u00e1t tervez, kult\u00far\u00e1t teremt: csak ilyenk\u00e9nt is kell l\u00e1tnunk \u00e9s vizsg\u00e1lnunk. Ha azonban ragaszkodunk az eddigi szeml\u00e9lethez, amely a j\u00e1t\u00e9kot egyfajta megind\u00edt\u00f3, aranyos, hasznos vagy ak\u00e1r haszontalan gyermekkori k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gnek tekinti, amelyet pedag\u00f3giai \u00e9s pszichol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel ir\u00e1ny\u00edtani \u00e9s hasznos\u00edtani lehet, vagy amely m\u00e9g \u00e9pphogy megengedhet\u0151, akkor a j\u00e1t\u00e9k el fog t\u0171nni a vil\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s vele egy\u00fctt el fog t\u0171nni az ember szabad \u00e9s teremteni tud\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge. Ha azonban megv\u00e1ltoztatjuk szeml\u00e9let\u00fcnket, \u00e9s a kisgyermek j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban annak jelleg\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl megpillantjuk azt, amit a kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1bbi, dics\u0151 korszakai hossz\u00fa id\u0151 alatt kibontakoztattak, akkor olyan gyermeki kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1nak adjuk meg a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felfriss\u00edthetj\u00fck, meg\u00faj\u00edthatjuk teljes kult\u00farafelfog\u00e1sunkat, \u00e9s k\u00e9pesek lesz\u00fcnk annak j\u00f6v\u0151beli kil\u00e1t\u00e1sait megvizsg\u00e1lni.\" \/Werner Kuhfuss\/<\/div>\r\n<\/div>\r\n



\" A szabads\u00e1g filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban gy\u00f6kerez\u0151 nevel\u00e9selm\u00e9letben a gyermek nem a nevel\u00e9s t\u00e1rgya, hanem annak alanya.\u00a0<\/span>\u00cdgy azonban a nevel\u00e9s csak akkor lehet szakszer\u0171 \u00e9s sikeres, ha m\u00e1r a legkisebb gyermekeknek is megadatik a lehet\u0151s\u00e9g, hogy nevelend\u0151 helyett \u00f6nmagukat nevel\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gek legyenek, mi pedig csak a megfelel\u0151 k\u00f6rnyezetet \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremtj\u00fck meg ehhez az \u00f6nnevel\u00e9shez. Az iskolai tantervek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1-7 \u00e9ves korra vonatkoz\u00f3 tantervek teh\u00e1t a gyermek f\u0151 ereje, a j\u00e1t\u00e9k tekintet\u00e9ben olyan \u201efosztogat\u00e1si programok\", amelyek av\u00edtt tervszer\u0171s\u00e9g\u00fckkel pontosan azt fojtj\u00e1k el, ami a j\u00e1t\u00e9kban megnyilv\u00e1nul\u00f3, b\u0151s\u00e9ges \u00f6nnevel\u00e9si akaratk\u00e9nt \u00e9s \u00edgy mindig \u00faj \u00e9s eredend\u0151 kultur\u00e1lis kezdem\u00e9nyk\u00e9nt \u00f6nmag\u00e1t vizsg\u00e1lva a vil\u00e1gra akar j\u00f6nni.\" \/u\u0151.\/


\"A kis gyermekeket mindenkor \u00fagy kell \u00e1t\u00e9ln\u00fcnk, mint\u00a0akiken a feln\u0151ttvil\u00e1g \u00e1tg\u00e1zol - ami gyakran a legjobb sz\u00e1nd\u00e9kkal t\u00f6rt\u00e9nik -, \u00e9s teljesen bizonytalanok az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt testi alapokhoz val\u00f3 viszonyukban, legyenek azok \u201ej\u00f3k\" vagy \u201erosszak\". Ami teljesen el van fedve, az ennek az embernek a l\u00e9nye maga, aki megk\u00eds\u00e9rli, hogy szuver\u00e9n m\u00f3don \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen ker\u00fclj\u00f6n ki az adotts\u00e1gok z\u0171rzavar\u00e1b\u00f3l, \u00e9s aki ritk\u00e1n \u00e9li \u00e1t azt, amire a legink\u00e1bb sz\u00fcks\u00e9ge van: individu\u00e1lis l\u00e9t\u00e9nek \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek tan\u00fait. De ha minden gyerekkel szemben minden helyzetben az a k\u00e9rd\u00e9s van benn\u00fcnk: \u201eki vagy Te, mi szeretne bel\u0151led el\u0151j\u00f6nni, mi akar v\u00e1lni bel\u0151led?\", akkor \u00e9rkeznek v\u00e1laszok \u00e9s \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1sok is. A tan\u00fa b\u00e1b\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozik. Ahogy a sz\u00fcl\u00e9sz a megsz\u00fcletend\u0151 gyermeket nem form\u00e1lja \u00e9s alak\u00edtja, hanem olyan tiszt\u00e1n \u00e9s s\u00e9rtetlen\u00fcl igyekszik vil\u00e1gra seg\u00edteni, amilyen \u0151 \u00f6nmag\u00e1ban, \u00fagy a j\u00f6v\u0151 pedag\u00f3gus\u00e1nak is ez a feladata. Ez b\u00e1tors\u00e1got \u00e9s \u00fajszer\u0171 gondolkod\u00e1st ig\u00e9nyel, a gondolkod\u00e1s \u00e9s az akarat ugr\u00e1sszer\u0171 ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t. Rudolf Steiner ezt a pedag\u00f3gia 180 fokos fordulat\u00e1nak nevezte.\" \u00a0\/u\u0151.\/


\"...nem az lesz sikeres feln\u0151tt, aki kisgyerekkor\u00e1ban m\u00e1r feln\u0151tt m\u00f3don \u00e9lt \u00e9s teljes\u00edtett, hanem az, aki teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 kisgyerek\u00e9letet \u00e9lhetett. Mi az, hogy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 kisgyerek\u00e9let?... Az \u00f3vod\u00e1s legfejleszt\u0151bb tev\u00e9kenys\u00e9ge a szabad j\u00e1t\u00e9k<\/i>! Nem<\/i> az ir\u00e1ny\u00edtott j\u00e1t\u00e9k, nem<\/i> a k\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u0151 j\u00e1t\u00e9k, nem<\/i> a j\u00e1t\u00e9kos tanul\u00e1s. A szabad j\u00e1t\u00e9k.<\/i>\u00a0J\u00e1t\u00e9k, mindennapos mese, mond\u00f3k\u00e1k, \u00e9nekek, j\u00f3l ut\u00e1nozhat\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gek (pal\u00e1nt\u00e1z\u00e1s, s\u00fct\u00e9s-f\u0151z\u00e9s, bef\u0151z\u00e9s) - ezek adj\u00e1k meg a kisgyerekkori fejl\u0151d\u00e9s serkent\u0151 k\u00f6rnyezet\u00e9t. Der\u0171ben \u00e9s biztons\u00e1gban.\" \/Vekerdy Tam\u00e1s\/

<\/p>\r\n

\u00a0<\/div>\r\n
\"A gyermekek akarati impulzusaikban ott hordozz\u00e1k az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151beni tud\u00e1s\u00e1t.\" \/Henning K\u00f6hler\/<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\"Feln\u0151ttek \u00e9s gyerekek viszony\u00e1ban a legszentebb \u00e9s leg\u00e9rinthetetlenebb a gyermek akarata.\" \/u\u0151.\/<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\"Aki igazs\u00e1gos akar lenni a gyerekekkel, annak haland\u00f3nak kell lennie a szenved\u00e9sre \u00e9s a lemond\u00e1sra, szemben\u00e9zve saj\u00e1t gyeng\u00e9ivel, fel\u00fclvizsg\u00e1lva \u00e9letviteli szok\u00e1sait \u00e9s hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t; annak az \u00f6nnevel\u00e9st nemcsak hangoztatnia kell, hanem tennie is \u00e9rte.\" \/u\u0151.\/<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\"Minek kell t\u00f6rt\u00e9nnie ahhoz, hogy a pedag\u00f3gi\u00e1nak \u00fajra sz\u00edve legyen?\" \/Rudolf Steiner\/<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\"A feln\u0151tt saj\u00e1t m\u00e9rc\u00e9je szerint \u00edt\u00e9l meg mindent, ami a gyermek lelk\u00e9re vonatkozik, s ennek egyre nagyobb \u00e9rtetlens\u00e9ghez kell vezetnie. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a gyermek a feln\u0151tt sz\u00e1m\u00e1ra \u00fcres ed\u00e9nynek t\u0171nik, melyet meg kell t\u00f6ltenie..., bels\u0151 vezet\u0151 n\u00e9lk\u00fcli l\u00e9nynek, aki r\u00e1szorul a feln\u0151tt ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A feln\u0151tt a gyermek megteremt\u0151j\u00e9nek \u00e9rzi mag\u00e1t, \u00e9s a gyermek hozz\u00e1 val\u00f3 viszonyul\u00e1sa alapj\u00e1n d\u00f6nti el, hogy az j\u00f3l vagy rosszul viselkedett-e. \u00cdgy lesz maga a feln\u0151tt a j\u00f3 \u00e9s a rossz m\u00e9rc\u00e9je... \u00e9s mindent, ami a gyermekben elt\u00e9r az \u0151 jellem\u00e9t\u0151l, olyan hib\u00e1nak tekint, amelyet ki kell jav\u00edtani. Saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l a feln\u0151tt azt hiszi, hogy \u00edgy szolg\u00e1lja a gyereket szeretet\u00e9vel \u00e9s \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel - val\u00f3j\u00e1ban azonban ily m\u00f3don a gyermek szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t oltja ki.\" \/Henning K\u00f6hler\/<\/div>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}